Milyen motivációra van szükség, hogy sikeres kerékpárosok lehessünk?
Ahhoz, hogy napról napra, hétről hétre felüljünk a bringára, nem kevés elszántságra van szükség. Ezt hívhatjuk másnéven motivációnak is, ezt pedig hosszútávon fenntartani, valljuk be, néha nehéz. Pláne olyan esetekben, ami az elmúlt másfél évet jellemezte, a rengeteg bizonytalansággal egyetemben.
A technológia megváltozásával, fejlődésével rengeteg minden megváltozott az évek alatt, az hogyan kommunikálunk, hogyan edzünk. Sok szempontból sokkal transzparensebb lett az élet, a másik oldalról, elkezdtük magunkat folyamatosan másokhoz mérni. A közösségi médiában mindig azt látjuk, hogy ki milyen jó dolgokat csinált, vagy ki milyen jót edzett, ez pedig személyiségtípusonként máshogy hathat mindenkire. Van akit motivál, hogy ő is felkeljen és csinálja, míg másokat akár szorongással is eltölthet ez a sok információ, amit lát. Érdemes viszont mindig a dolgok mögé látni, hogy egy-egy teljesítmény mögött hány évnyi munka, és mennyi kudarc lehet/van.
Vannak emberek, akiket a versenyszellem pont hogy nem motivál, hanem leblokkolnak tőle. Ők azok az emberek, akik azért szeretnek sportolni, de nem céljuk mindig jobbnak, és jobbnak lenni, csak egészségesen élni, esetleg élvezni is amit csinálnak, és nem probléma, ha menet közben megállnak enni egy sütit, meg inni egy kávét.
Ezek azok az információk, amiket általában nem látunk mögötte, nem tudjuk kit mi hajt, mik a céljai, és mit akarnak elérni.
Edzőként a feladatunk a sportolót hozzásegíteni az általa áhított eredményhez, a reális keretek között, őszintén átbeszélve, hogy mennyi munkával mit lehet elérni, és hogy mi az, amit önmagától elvárhat.
Külső és belső motiváció
A jelenlegi tudásunk szerint megkülönböztetünk külső, és belső motivációt, ezen belül pedig negatív és pozitív visszacsatolás ezekre. Egy egészséges önképpel rendelkező sportolónál a belső motiváció, és pozitív visszacsatolás van túlsúlyban, megfelelő megküzdési metódusokkal, amiről egy későbbi bejegyzésben fogok beszélni. Ennek része például, hogyan kezeljünk egy rosszul sikerült versenyt.
Ha valakinek megfelelő belső motivációja van, akkor az edzés számára nem egy kötelezően letudandó dolog, hanem tisztában van vele, hogy miért csinálja, mi a célja, mit fog vele elérni, és miért történik. Ugyanígy, a visszajelzéseket nem kívülről várja. Az edzés. minőségét nem az befolyásolja, hogy hány kudost kap valaki straván, hanem hogy magához mérten a legjobb tudása szerint hajtott-e végre egy feladatot.
Külső motivációnak hívjuk, amikor valaki külső feltételek miatt hajt végre valamit, más emberek véleménye hajt. A csapat elvárása az edzés, szülők erőltetik, mit fognak szólni a barátok, stb. Ezzel az a probléma, hogy a legtöbb esetben, hosszú távon nem lesz valódi sikerélmény belőle, mert kívülről mindig könnyű elvárni, de ezeknek megfelelni annál nehezebb. Másik példa a külső motivációra, amikor valaki azért megy el tekerni, hogy felrakhassa stravára, vagy instára a képeket, és a saját személyiségét ezekkel a like-okkal azonosítja.
Edzőként fontosnak tartom, hogy a motiváció fenntartásánál reális célok legyenek kitűzve, mert ezek adnak az elvégzett munkáról valós visszajelzést, és segíti a sportolót a megfelelő önértékelés kialakításában. A teljesítményt el kell tudnunk helyezni egy skálán, és tudjuk mihez kell mérni magunkat. Más az elvárás, és a belerakott munka egy rekreációs sportolónál, és egy élsportolónál is.
A motivációs skála
Minél magasabb a megértésnek a foka a feladattal, elvárásokkal kapcsolatban, annál pontosabb lesz az önmagunk megítélése, az annál reálosabban látjuk majd az elvégzett munkát, eredmény, és annál inkább nő majd a belső motivációnk is, amikor látjuk, hogy a cél felé közeledünk.
Külső szabályozás
Ez gyakorlatban arról szól, hogy a teljes motiváció kívülről érkezik. A sportolót a jutalmazás büntetés módszerével valaki kontrollálja, nem tudja megélni a saját érzéseit, és nincs valós visszacsatolás a munkára. Például egy edző büntet egy kimaradt edzés miatt, legyen annak az oka bármilyen.
Belső/külső szabályozás
Ilyenről abban az esetben beszélhetünk, amikor egy sportoló nem érzi jól magát, esetleg fáradtabb a kelleténél, de mégis megcsinálja az aznapra kiszabott résztávokat akár fogcsikorgatás árán is. Ennek az oka, hogy mutatni akarja kifelé, hogy sérthetetlen, nem lehet rossz napja. Tudni kell, hogy mindenkinek van rossz napja, és ezt tudni is kell kezelni.
Belső szabályozás
A sportoló tisztában van a saját képességeivel, tudásának, és lehetőségeinek mértem a legjobban hajtja végre a feladatokat. A saját akaratából hoz meg döntéseket, akár nehezeket is, hogyha úgy látja helyesnek, és reálisan értékeli ezeket. Például egy versenyen ki tud állni, fel tudja adni, ha úgy látja, hogy nincs értelme, vagy csak rontana a befejezéssel. Nem kockáztat egy napszúrást, vagy egy betegséget például feleslegesen.
Miből áll akkor össze a motiváció?
Mindenkinek az itt leírt összetevők keverékéből gyakorlatilag. Ezeken lehet fejleszteni, javítani, esetleg sportpszichológussal dolgozni a dolgokon. Ne érezze senki azt, hogy segítséget kérni ciki lenne, sőt, olyan remek mentális technikákat lehet tanulni, ami hozzásegíti az embert a jobb eredmények eléréséhez.
A social média hatása
Régebben írtam egy rövid bejegyzést strava hazugság néven, ahol azt veséztem ki, miért felesleges magunkat a strava komokhoz mérni, és ez miért nagyon káros. Amikor a saját teljesítményünk megítésével gondunk van, akkor jó, ha egy olyan szakavatott “szem” segítségét kérjük, aki segít elhelyezni a teljesítményünket egy objektív koordinátarendszerben. Nem kell másokhoz hasonlítani magunkat, ezzel indokolatlanul nagy elvárásoknak alávetve magunkat.
Könyvajánló
Győztes gondolkodás: egy alap könyv, aminek a megvásárlását, és elolvasását mindenkinek ajánlom. A könyv nemcsak mentális állóképességünk javításának elméleti hátterét vázolja fel, de hazai és külföldi sportolók példáin és könnyen elsajátítható gyakorlatokon keresztül segít a teljesítmény fokozásában.
Fejben dől el: Sportpszichológia mindenkinek – egy fokkal összetettebb könyv, amiben már szó van olyan fontos dolgokról, mint az imagináció, és megküzdési stratégiák.
