Kategóriák
Egyéb kategória

Hogyan néz ki egy teljesítménydiagnosztika

Jelen leírásban kifejezetten a számunkra fontos, laktát lépcsőtesztről lesz szó. Akit bővebben érdekel, hogy a diagnosztikáknak milyen fajtái vannak, ezek mire jók, és mikor érdemes alkalmazni, az nézze meg Fülöp Tibi videóját.

Miért van szükség egy ilyen vizsgálatra? Mert megmutatja az aktuális most állapotunkat, hogy milyen a szervezetünkben a laktát felszaporodás terhelés közben, ezáltal pontos visszajelzést ad az edzettségi állapotunkról, állóképességünkről, az állóképességhez tartozó utazótempóról is, többek között.

Felmerül a kérdés, miért fizessünk be egy ilyen “drága” vizsgálatra, amikor van csomó más módszer, amivel “ki tudjuk számolni a zónákat”?

A képen látható, hogy egy laktát lépcsőteszten milyen küszöböket kapunk meg. Négy individuális adatpont az, ami alapján a zónáink meglesznek, ezekből pontosan fogjuk tudni, hogy mik a pulzus és watt alapú edzéstartományaink. Ezen kívül kapunk egy megközelítőleg pontos VO2max értéket, és egy VLAmax értéket, amelyek szintén sokat segítenek az edzés megtervezésében, és a megfelelő célok elérésében.

Így határozd meg a saját laktátküszöbödet

A válasz elég egyszerű az eredeti kérdésfelvetésre, csinálhatunk FTP tesztet, MAP tesztet, 20 perces alapján heartrate treshold tesztet, de az aktuális állapotunkból ezek mind-mind csak 1 pontot fognak megadni. Ezekben mind az a közös, hogy a vizsgálat alapján az összes többi pontot, zónahatárt százalékos formában számoljuk ki, ami van hogy igen, de az esetek nagy részében nem lesz pontos. Nem kapunk visszajelzést sem az anyagcsere folyamataink arányairól, sem arról, hogy a teljesítményünk milyen módon javítható. Felmerül a kérdés, miért? Mert egyetlen adatpont alapján nem látszik például a az aerob zónák, GA1, és GA2 aránya, ami a leginkább befolyásolja azt, hogy milyen munkát kell elvégeznünk, mekkora szükség van a zsíranyagcsere domináns edzések alkalmazására.

How to Build a Training Plan using a Power Meter by BikeRaceInfo

Dr. Coggan kalkulációi azok, amik a legjobb megközeltő értéket adják, de érdemes csak összehasonlítani, hogy mennyivel másabb a kalkulált, és a teszten elért zónák:

270 wattos ftp-vel számolva, és 175-ös treshold pulzussa a következő zónák jönnének ki:

vs

A valós értékekkel összehasonlítva az alapállóképességi watt felső határa 30 wattal különbözik, ami majd 20%-os eltérés. Amíg a Z2-GA1 alapállóképességi pulzus tartományom valódi értéke 115-135 között van, a kalkulátor 142-156-or ír rá. Ez konkrétan majdnem kettő zónával van felette, szóval egyrészt, igazán fájdalmas alapállóképességi edzéseim lennének, másrészt, nagyon hamar túledzettség, vagy sérülés lenne belőle, ha egy adatpont alapján, százalékkal számolt zónákkal dolgoznék.

És mi ezzel a legnagyobb probléma?

Az, hogy a legtöbb félreszámolt, százalékos tartomány magasabb intenzitású mint kéne, és emiatt nem fogjuk tudni a valódi állóképességi tartományt, az aerob extenzív, azaz zsíranyagcserét edzeni. Ezáltal egy ideig fejlődünk majd, utána lelassul az üteme, stagnálunk, végül, elkezd a teljesítményünk romlani, nem értjük miért nem fejlődünk, és miért nem haladunk úgy, ahogy szeretnénk. A válasz röviden, amit nagyon sok helyen halhattál már:

A lassú nem elég lassú, a gyors nem elég gyors – így mindig egyfajta stimulus éri az embert, amitől egy idő után nem kap megfelelő edzésingert, és megáll a fejlődésben.

Most, hogy látjuk, miért érdemes egy laborvizsgálattal elindulni, nézzük csak mik kellenek egy ilyen teszthez.

Hogyan készülj fel egy tesztre?

A teszt előtti héten már csak nyugodt, alacsony intenzitású edzések javasoltak. Célszerű a pihenőhét végére (csütörtök, péntek), vagy a következő mezociklus első terhelt hetének első edzésnapjára (kedd) időzíteni. Két nappal előtte teljes pihenőnap, a teszt előtti napon pedig könnyű átmozgatás javasolt.

Az eseti koffeinfogyasztás érdemes aznap elhagyni, hogy a nyugalmi mérések megfelelő eredményt adjanak –  – kivéve, ha reggeli kávé rendszeres napi szertartás, hiszen akkor az a normál állapot. A táplálkozásunk ne legyen nagyban eltérő az átlagostól, a vizsgálat előtt 2-3 órával együnk valami lassan felszívódó szénhidrátot, előtte fél órával pedig valami gyorsan felszívódót, például müzliszeletet, banánt, stb.

A vizsgálatra vigyünk magunkkal a saját kerékpárunkat, a cipőnket hozzá, természetesen valami kerékpáros nadrágot. Ezen felül kulacsot, hogy tudjunk inni, illetve törölközőt (a vizsgálat után le is tudunk zuhanyozni).

Másra igazából nincsen szükség, de jó, ha fejben is összeszeded magadat, motiválatlanul az ember kisebb erőkifejtésre képes, és hamarabb feladja, itt pedig jó, ha az ember minél tovább tudja rúgni a pedált.

Miből áll össze egy laktát lépcsőtesztes vizsgálat?

  • testösszetétel mérés
  • nyugalmi mérések
  • maga a lépcsőteszt
  • megnyugvási vizsgálat
  • kiértékelés

Testösszetétel mérés

Egy hasznos, és egyáltalán nem elhanyagolható része a vizsgálatnak.

A kerékpárosok számára a teljesítmény és súly aránya az egyik legfontosabb mértékegység. Itt visszajelzést kapunk arról, hogy mennyi a testzsírunk, mennyit kéne fognynunk, rendben van-e a szervezetünkben az ásványianyag tartalom, a vízháztartásunk. Ez a vizsgálat is segít abban, hogy meghatározzuk a gyengeségeket, amik folyamán az edzésben kiemelt figyelmet kell fordítani.

Amennyiben az alapállóképességi mutató mellett itt van a legnagyon “baj” = túl magas a testzsírszázalék, akkor a watt/kg cikkben kifejtett okok miatt az egyik fő fejlesztési cél az alacsonyabb testsúly elérése lesz az edzés folyamán.

Természetesen erre a megfelelő táplálkozással lehet rágyúrni, mert nem mindegy, hogy mennyi súlyt kell felvinni a hegyre.

Nyugalmi mérések

A nyugalmi mérés alapján kapunk egy pillanatnyi állapotot az idegrendszerünk állapotáról. ezt egy 5 perces HRV méréssel kapjuk meg, amit egy sütét szobában, fekve mérnek. Ennek az eredménye visszajelzést ad arról, mennyira vagyunk stresszesek, és hogy a vegetatív idegrendszerünk jól üzemel-e. A hosszan tartó stressz vagy kialvatlanság felborítja a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyát, ami túledzéshez, vagy problémákhoz vezethet. Megjegyzem, a HRV-t és az ébredési pulzust érdemes mindig mérni magunknak is, ezt az EliteHRV nevű programmal tehetjük meg. Itt találsz pár szót arról, milyen tünetei vannak, ha nincs rendben valami.

Maga a laktát lépcsőteszt

A lépcsőteszt a saját kerékpárodon történik, amit a hátsó kereket kivéve ráhelyeznek egy ergométerre:


Majd felülsz, és elindul a teszt. Ez úgy néz ki, hogy 3 percenként, 20 wattot emelnek a nehézségen, és minden lépcsőnél vesznek egy csepp vért a füledből.

Ezt a csepp vért belerakják egy gépbe, ami pár pillanattal később kiadja, hogy mennyi a vérednek az aktuális laktátja, azaz mennyi tejsav van a szervezetedben.

A teszten az a cél, hogy addig csináld, amíg a lábad meg nem áll a sok felgyülemlett tejsavtól. A vége nagyon szenvedős tud lenni, ilyenkor ha nem vagyunk ott fejben, nehezebb kihajtani magunkat a végletekig.

A teszt kiértékelése így néz ki:

Az adatokat szépen egymás mellé rakva megkapjuk a pulzus, és wattzónákat, látjuk a zónahatárokat. Ami még fontos, hogy utána minden esetben van egy kiértékelés, ahol elmondják, mit látnak, és mik a legfőbb fejlesztendő pontok. Ebből egy edző el tud kezdeni dolgozni, ahogy említettem pontosan, nem csak egy adatpont százalékolására hagyatkozva, hanem látva például az anyagcsere folyamatok arányát.

Teljesítménydiagnosztikai vizsgálatot ideális esetben évi 5-6, optimálisan évi 3-4, minimálisan évi 2 alkalommal célszerű végeztetni: 1. Az előkészítő periódus (“alapozás”) elején, kb. 2 hét ráhangoló edzésmunka után (mondjuk november).
2. Az előkészítő periódus közepén (az előbbi példánál maradva ez már január).
3. Az előkészítő periódus végén (március).
4. Az első főverseny (tervezett csúcsforma) előtt kb. 1-1.5 hónappal.
5. A második főverseny előtt kb. 1-1.5 hónappal. 6. Vagy még az előkészítő periódusban, vagy a az első csúcsforma utáni újraalapozás kezdetén. + minden olyan esetben, amikor nem a terveknek megfelelően megy az edzés vagy a versenyzés

Ha valakinek nincsen meg a lehetősége, hogy egy évben többet is csináltasson, akkor a legérdemesebb az alapozás elején elmennie. Egy biztos, egy pár éve ezelőtti teszttel az ember nem sokra megy, mivel rengeteg dolog változhatott azóta, kezdve a kapillarizációtól, a mitokondriumok számáig minden, ami miatt ugyanazon a teljesítményen teljesen máshogy üzemel az emberi szervezet, és most csak azt emeltem ki, amikor jobb lesz valaki. Az edzetlenséggel ugyanúgy változhatnak a zónáink.

Amikor a személyre szabott edzéstervezésről beszélünk, akkor megfelelő tartományokban végzett munka az egyik alappillér, amit be kell tartanunk. Ha rosszul “kiszámolt” zónákkal dolgozunk, akkor nem a megfelelő ingert váltjuk ki, alul, vagy túledzünk, és ezt elkerülendő jó, ha le is tudjuk ellenőrizni időnként, hogyan haladunk az elvégzett edzésmunkával.

A teljes folyamatot megnézheted az instagrammon is:

https://www.instagram.com/stories/highlights/17853351997728247/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük